Magamról

 

Hivatásom az útról letévedt utast a pihenőházban fogadni, hogy  a szeretet tüzénél megmelegedhessen. Ha szemembe néz, tükre legyek valódi lényének, és kísérjem önmagára találása, gyógyulása útján.

 

 

 

Hárnási Éva vagyok. 1971-ben születtem,  a horoszkópom szerint is gyógyítónak.
Bach virágeszenciákkal 2003 óta foglalkozom.  Mióta az eszem tudom az emberi lét izgat. Quo vadis? Sienkiewicz  kérdésére már 10 évesen kerestem a választ, de csak a krisztusi korig érlelődve értettem meg , hogy ahhoz, hogy tudjam hová tartok, tudnom kell honnan jövök, és ki vagyok. A szfinx nekem szegezte a kérdést, és miután a választ felkutattam  - a test, lélek és szellem szerint is - tudtam útnak indulni. Olyan spirituális úton járok, amelyen minden embert testvérnek, útitársnak érzek.
Az ókori Hermész Triszmegisztosz bölcs ajkáról szól gyógyító hitvallásom jelmondata. Szabadon: Amit kérsz megkapod (vágy és akarás törvény az űrben), amit megkapsz tovább kell adnod, és ezáltal mindezt megújíthatod. Így lehet kapcsolódni egy olyan kozmikus, szeretet  energiaspirálba, amely végtelen fejlődésen át elér az egységbe, a teljességbe.
Betegségeink, érzelmi válságaink megkerülhetetlen vészjelzői annak, hogy  lekapcsolódtunk a lélek útjáról. Elvesztettük kapcsolatunkat a lelkiismeret hangjával.
Bach virágesszenciái finom rezgésekkel információt adnak a léleknek, hogy a személyiség és a spirituális lénye közt létrejött konfliktust (testi lelki betegséget) megoldhassa.
Feladatom az útról letévedt utast a pihenőházban fogadni, hogy  a szeretet tüzénél megmelegedhessen. Ha szemembe néz, tükre legyek valódi lényének, és kísérjem önmagára találása útján (gyógyulása útján).
Segítségül Bach virágesszenciáit és Symbolon asztrológiai kártyát használok.
Ide kapcsolódó végzettségeim:
2003:  Bach-virágterapeuta képzés, Hyeronimus Bock Természetgyógyász Iskola
2007:  Állami Természetgyógyász Fitoterapeuta képzés

Mauri masszázs képzés

Lomi-lomi masszázs képzés

Gyógyító kezek aura gyógyítás



Valahol ki van jelölve helyed


"Azért van síró, hogy vigasztald,
az éhező, hogy teríts neki asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat nyerjen karjaid között.
Azért roskadnak mások lábai,
hogy terhüket te segíts hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják.
Mélység felett van csak magasság.
Hogyha más gyötrődik, szenved – azért van,
hogy te befogadd szívedbe boldogan.


Vigasznak, írnak szántak,
menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Valahol rég… siess… keresd,
Ki van jelölve a helyed."